Mivel a növényben a legfontosabb aminosavak (triptofán, lizin, cisztin, leucin, stb.) mind megtalálhatók, ezért biológiailag szinte teljes értékű fehérjének tekinthető. A frissen betakarított szójabab a termesztés körülményeitől függően, 38-42% fehérjét, 15 20% növényi zsiradékot, 20-25% szénhidrátot, 3-4% rostanyagot tartalmaz, emellett jelentős az élelmirost-, a kalcium-, a vas, a cink-, a foszfor-, a magnézium-, a B1, B2, B6, az E és P vitamin valamint a nikotin- és folsavtartalma is. Csupán összehasonlításképpen: egy kilogramm szójalisztben annyi fehérje van, mint 2,5 kg húsban, vagy 12 liter tejben, vagy 58 tyúktojásban, mely állati fehérjékkel szemben további előnye, hogy fogyasztása után a szervezetben nem maradnak hátra húgysavas anyagcsere-salakanyagok. Mint az látható, a szója zsírsavtartalma is magas, azonban mivel ezek kettősen telítetlen zsírsavak, ezért az állati zsiradékokkal szemben inkább csökkentik a vér koleszterinszintjét, tehát a szója érelmeszesedést gátló hatással is bír. Fontos megemlítenünk magas rosttartalmát is, melynek köszönhetően megelőzhető a székrekedés, és csökkenthető a vastagbélrák kialakulásának kockázata is.
A szója nagyon fontos összetevői az izoflavonoidok, melyek jelentős antioxidáns és gyenge ösztrogén hatással rendelkeznek. Fitoösztrogéneknek is nevezik ezeket a főleg középkorú hölgyek számára igen értékes táplálék-alkotóelemeket, melyek a változókori tünetegyüttes legyőzésében nyújtanak hathatós segítséget.
